Ki jogosult a rehabilitációs ellátásra?

Az a megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitálható, ezen belül

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória),
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31- 50% közötti (C1 kategória).

A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?

  • a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
  • rehabilitációs pénzbeli ellátásra.

Mire terjed ki a rehabilitációs szolgáltatás?

A rehabilitációs szolgáltatás keretében biztosítják a megváltozott munkaképességű személy

  • megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
  • megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

Mely szerv biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokat?

A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét?

A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.

Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján állapítják meg az ellátást.

Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban nem rendelkezik jövedelemmel?

Ebben az esetben az ellátást az alapösszeg (2019. január 1-jétől 101.560,- Ft) figyelembevételével állapítják meg. Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult.

Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Ha az igénylő személy a vizsgált időszakban jövedelemmel rendelkezik, a rehabilitációs ellátás összege annak,

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg 30 százaléka (30.470,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (40.625,- forint),
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (40.625,- forint) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (50.780,- forint).

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), az alapösszeg 30 százaléka (30.470,- forint),
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), az alapösszeg 40 százaléka (40.625,- forint).

Méltányosságból emelhető-e a rehabilitációs ellátás összege?

Nem, az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal köteles együttműködni, amelynek keretében teljesítenie kell a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 10 napon belül megkeresi az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságot az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

Mit jelent az együttműködési kötelezettség?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

  • a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban a rehabilitációs hatóságnál megjelenni,
  • értesítési kötelezettségét teljesíteni,
  • aktívan munkahelyet keresni,
  • a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni, megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

Mely esetben függesztik fel a rehabilitációs ellátás folyósítását?

Ha rehabilitációs ellátásban részesülő személy az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettség­szegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra — felfüggesztik.

A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.

A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

Mely időponttól és meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.

Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a fentiektől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

Mely naptól állapítják meg a rehabilitációs ellátást, ha az igénylő más rendszeres pénzellátásban részesül?

Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rehabilitációs ellátás folyósításának lejártát követően a továbbiakban meg lehet-e a jogosultságot hosszabbítani?

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.

A rehabilitációs ellátás – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel – a jogosultsági feltételek fennállása esetén azonban ismételten megállapítható.

A rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg ismételten, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában vagy az orvosi, foglalkozási vagy szociális rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás következett be.

A rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytató személy a keresőképtelensége esetén jogosult-e táppénzre?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül-e a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama?

A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

Mely esetben szűnik meg a rehabilitációs ellátásra való jogosultság?

A rehabilitációs ellátás

  • az ellátás időtartamának leteltével, valamint
  • az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

Mikor szüntetik meg a rehabilitációs ellátást?

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • kérte,
  • keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
  • az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

Mely esetben kell visszafizetni a rehabilitációs ellátást?

Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére azért került sor, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták. Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra — az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára — tekintettel folyósított pénzbeli ellátást vissza kell fizetni.

Vissza kell fizetni továbbá, ha a rehabilitációs ellátás bármely okból megszüntetésre kerül, és jogalap nélküli kifizetés keletkezett. Ha a jogalap nélküli kifizetés a jogosultnak nem volt felróható, azt akkor kell visszafizetni, ha a visszafizetésre 90 napon belül írásban kötelezték. 90 napon túl akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül igénybe vett ellátást, ha az ellátás felvétele az igénybe vevőnek felróható.

Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni?

Igen, azonban az ellátás megszüntetésre kerül, ha az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér (2019-ban 149.000,- forint) 150 százalékát (2019-ben 223.500,- forint).

Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett vállalkozói tevékenységet folytatni?

Igen, abban az esetben, ha az ellátásban részesülő személy vállalkozásból származó a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát .

Egyéni vagy társas vállalkozó esetén a minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni (2019-ban 195.000,- forint, ennek 150 százaléka 292.500,- forint).

Van-e időbeli korlátja a rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzésének?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy időbeli korlát nélkül folytathat kereső tevékenységet, a munkavégzésének kizárólag a fentiekben ismertetett jövedelmi korlátja van.

Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

  • az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
  • keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
  • keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150%-át. Ebben az esetben az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolni kell a jövedelem összegét,
  • a rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül értesíti az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságot a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.

Jogosult-e utazási kedvezményre a rehabilitációs ellátásban részesülő személy?

Nem, a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem jogosult utazási kedvezményre.

Le lehet-e mondani a rehabilitációs ellátásról?

Igen, megszüntetik az ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személy kéri.

 

Forrás: http://csaladitudakozo.kormany.hu