2018. január 1. óta kivételes rokkantsági ellátás megállapítására van lehetőség. A kivételes rokkantsági ellátás olyan súlyosan egészségkárosodott emberek részére biztosít ellátást, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével, legfeljebb 50%-os az egészségi állapotuk, keresőtevékenységet nem folytatnak és rendszeres pénzellátásban nem részesülnek.

Kinek állapítható meg kivételes rokkantsági ellátás?

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

  • akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  • akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével,
  • aki keresőtevékenységet nem végez és
  • aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni?

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem esetén az adatlaphoz csatolni kell

  • a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
  • ha a kérelmező nem rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, az egészségi állapotával kapcsolatos dokumentumokat vagy ezek másolatát,
  • a különös méltánylást igénylő körülmények igazolásához szükséges dokumentumokat vagy ezek másolatát.

A kérelem elbírálása során kit részesítenek előnyben?

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni

  • az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,
  • az előzetes biztosítás időtartamára,
  • a jövedelmi helyzetre, valamint
  • az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.

Mikor nyújtható be a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása iránti kérelem?

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

Mely naptól állapítják meg a kivételes rokkantsági ellátást?

A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

Mennyi a kivételes rokkantsági ellátás havi összege?

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege

  • egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel az alapösszeg 45%-ának (45.705,- forint) 65%-a, azaz 29.710,- forint
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható az alapösszege 50%-ának (50.780,- forint) 65%-a 33.010,- forint
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, az alapösszeg 55 százalékának (55.860,- forint) 65 százaléka 36.310,- forint.

Mely esetben szüntetik meg a kivételes rokkantsági ellátásra való jogosultságot?

Ha az ellátásban részesülő

  • kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  • keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, továbbá
  • a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az egészségi állapota 50 %-ot meghaladja, vagy akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja javasolt, vagy rehabilitálható, de az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte.

Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elutasításra kerül, a döntés ellen lehet-e fellebbezéssel élni?

A méltányossági jogkörben kiadott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen kizárólag közigazgatási pert lehet indítani.