Hiánypótló munkát végeztünk a Pulzus kutatóval közösen: csaknem 300 hallássérültet kérdeztünk meg arról, hogy hogyan látják helyzetüket a mai magyar társadalomban. A Pulzus kutató értékes adományát, amelynek keretében ez a projekt megvalósult, ezúton is köszönjük.
Tudjuk, hogy a hallássérültek gyakran teljesen elszigetelten, egyedül vagy a családjuknál élnek, legfeljebb a sorstársaikkal érintkeznek. Nagyon nehéz megközelíteni őket, és a nyelvi akadályok is jelentősek.
Ezért tartjuk nagy eredménynek, hogy közülük több száz fő (egészen pontosan 280 fő) kitöltötte a kérdőívet, így elmondta a véleményét. A válaszadók szűk kétharmada enyhén, bő ötöde közepesen, csaknem tizede súlyosan hallássérült, a maradék pár százalék pedig siket volt.
A Munka-Kör Alapítvány fogyatékkal élő kollégái sok ezer kontaktunkat keresték fel, hogy elérjék ezeket a válaszadókat. Az ő munkájukat ezúttal is köszönjük.
Lássuk a kutatás eredményeit!
1. Milyennek látnak minket a hallók?
Megkérdeztük a Pulzus Kutató segítségével, hogy milyeneknek lát minket, hallássérülteket a halló többségi társadalom. Az alábbi eredményt kaptuk.
2. Mi okoz nehézséget?
A következő kérdés az volt, hogy mi okoz nekünk nehézséget a mindennapi életben. A felsoroltak közül kimagaslik két hétköznapi tevékenyég, ami a nehezített kommunikáció miatt különösen stresszes a hallássérültek körében: a bevásárlás és a hivatali ügyintézés.
Az eredményből látható, hogy nagy szükség lenne egy, az alapítványunk által is régóta szorgalmazott országos tájékoztató kampányra a hallók irányába arról, hogy hogyan kell viselkedni, ha egy hallássérülttel találkoznak, ill. hogy egyáltalán észrevegyék, felismerjék a hallássérülteket.
3. Hol van szükség fejlesztésre, támogatásra?
Ezután azt kérdeztük meg a Pulzus segítségével, hogy hol lenne szükség támogatásra, fejlesztésre a hallássérültek helyzetének megkönnyítéséért.
Látható, hogy a hallássérültek életét kiemelten segítik a technológiai lehetőségek, a minél jobb hallókészülékek, észlelést segítő eszközök (pl. babasírás-érzékelők), mobiltelefonos alkalmazások, videókommunikációs és egyéb vizualizációs vagy feliratozási lehetőségek stb. Nagy a hallássérültek bizalma és reménye abban, hogy a technikai fejlődés folyamatosan javít a helyzetükön, és ebben támogatásra is vágynak.
A másik kiemelt terület a munkaerőpiac, hiszen az ideális munkahelyet egészségesen se mindig könnyű megtalálni; fogyatékkal élőként még annyira sem. Szintén a „fejlesztendő” kihívások listájának élbolyában szerepelnek az egészségügyi és oktatási rendszer hallássérült-ügyi nehézségei, ám ennek kifejtése szétfeszítené eme írás kereteit, úgyhogy nézzük inkább a következő kérdést.
4. Milyen szolgáltatásokra lenne igény?
A következő kérdésünk az volt, hogy a válaszadó szerint mely konkrét szolgáltatások, lehetőségek könnyítenék meg a leginkább a hallássérültek életét. A válaszok közül kiemelkedik a megfelelő hallókészülék kiválasztása kapcsán felmerülő bizonytalanságok orvoslására szolgáló lehetőségek.
Szintén kiemelkedik a válaszok közül egy olyan egységes, hallássérültek jogait, állami ellátási és munkaerőpiaci lehetőségeit átfogóan bemutató tudásközpont vagy honlap létrehozása iránti igény, amelyet alapítványunk is évek óta szorgalmaz.
A Munka-Kör Alapítvány igyekszik is egyfajta tudásközpontként működni, valamint egy hallássérült információs honlapot is elkezdtünk megvalósítani a www.munkakoralapitvany.hu webcímen. Azonban, mivel csak egy fő ép mentor alkalmazására kapunk rendszeres támogatást, ezeket a szolgáltatásokat nem tudjuk igazán teljessé tenni. Ezért gyűjtünk, pályázunk folyamatosan, hogy még legalább egy fő újabb mentort alkalmazhassunk a következő évtől.
5. Hogyan kezeled a hallássérültséged okozta nehézségeket?
Ezután arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadó hogyan kezeli a hallássérültségéből adódó nehézségeket. Sajnos a válaszok jelentős része egybeesik a Munka-Kör Alapítvány tapasztalataival arról, hogy a hallássérültek izoláltan élnek, és gyakran megesik, hogy évekig vagy akár évtizedekig nem vesznek igénybe olyan támogatásokat sem, amikre egyébként joguk lenne (fogyatékossági, rehabilitációs ellátások, munkáltatói kedvezmények stb.)
6. Milyennek lát minket a többségi társadalom?
Végül arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadó hogy látja a többségi társadalom és az Ő személyes viszonyát. Látható, hogy mindkét kérdés megítélése vegyes, a hallássérültek nagy részben vélekednek pozitívan és negatívan is erről a témáról.
A kutatás eredményei egyértelműen rámutatnak a társadalmi tudatosság és a hallássérültek támogatásának fontosságára. Nagy szükség lenne a társadalom általános hozzáállásának javítására, hogy a hallássérültek még inkább integrálódhassanak.
